Érdemes elolvasni, aztán kérdezd meg
magad, hogyan tovább ?
Gyakran megkérdezik az emberek a vallások képviselőit:
Ha van Isten, miért engedi meg azt a sok szenvedést és bajt, amely
világunkat sújtja, benne a sok ártatlan embert és gyermeket?
Az alábbi interjú találó választ ad a kérdésre.
Miképpen várhatjuk el Istentől, hogy
áldását és védelmét adja, ha egyben
arra szólítjuk fel,
hogy hagyjon bennünket békén?
O Hare (akit meggyilkoltak, testét nemrég
találták meg) panaszkodott, hogy nem
akar imádságot az iskoláinkban,
és mi azt mondtuk:
RENDBEN.
Azután valaki azt mondta, jobb, ha nem
olvassuk a Bibliát iskoláinkban.
A Bibliát, amely azt mondja:
ne ölj,
ne lopj és
szeresd felebarátodat, mint önmagadat.
és mi azt mondtuk:
RENDBEN.
Azután dr. Benjamin Spock azt mondta:
„ne fenekeljük el a gyermekeinket, ha rosszul
viselkednek, mert a kis személyiségük
megsérül, és lerombolhatjuk önbecsülésüket”
(Spock fia öngyilkos lett).
És mi azt mondtuk, egy szakember biztosan
tudja, miről beszél, és azt mondtuk
RENDBEN.
Aztán valaki azt mondta, hogy a tanárok és az
osztályfőnök jobb, ha nem fegyelmezik a
gyermekeinket, amikor rendetlenül
viselkednek. És az iskola vezetői azt mondták,
hogy a tanárok inkább meg se érintsék a
diákokat, nehogy ezzel rossz reklámot
csináljunk az iskolának, és semmiképpen sem
akarjuk, hogy bepereljenek bennünket.
És mi azt mondtuk:
RENDBEN.
Aztán valaki azt mondta, hagyjuk,
hogy diáklányaink abortuszt
végezhessenek, ha akarnak, és nem
kell, hogy ezt elmondják szüleiknek.
És azt mondtuk:
RENDBEN.
Aztán egy bölcs vezető azt mondta, mivel a
fiúk fiúk, és úgyis meg fogják tenni,
adjunk fiú diákjainknak annyi óvszert,
amennyit akarnak, és nem kell, hogy
erről szüleiknek beszámoljanak.
És azt mondtuk:
RENDBEN.
Aztán valaki, az általunk jelentős posztra
megválasztottak közül azt mondta, hogy
nem számít, hogy mit teszünk a
magánéletben, ha elvégezzük a
munkánkat. Újból egyetértve velük, azt
mondtuk, nem számít, mit tesz valaki
(beleértve az elnököt is) a magánéletben,
amíg van munkánk és a gazdaság jól
működik.
Aztán valaki egyre tovább lépett ebben a
csodálatban, és meztelen gyermekek
képeit publikálta, majd tett még egy
lépést, és ezeket elérhetővé tette az
Interneten.
És mi azt mondtuk:
RENDBEN,
A szabad szólás joga ezt lehetővé teszi
számukra.
És aztán a szórakoztatóipar azt mondta,
csináljunk tv- műsorokat és mozifilmeket,
amelyek az erőszakot, az erkölcstelenséget és
a tiltott szexet reklámozzák. És készítsünk
olyan zenefelvételeket, amelyek bátorítanak a
nemi erőszakra, a kábítószer-fogyasztásra, a
gyilkosságra, az öngyilkosságra és a
különböző sátáni témákat dolgozzák fel. És
mi azt mondtuk, ez csak szórakozás, nincs is
rossz hatása, és különben sem veszi senki
komolyan, úgyhogy, csak hadd menjenek.
Most pedig feltesszük magunknak a kérdést:
Miért nincs a gyermekeinknek lelkiismerete?
Miért nem tudnak különbséget tenni jó és rossz között? és
Miért nem okoz nekik problémát, hogy megöljék az
idegeneket, osztálytársaikat, saját magukat?
Talán, ha elég hosszan és keményen gondolkodunk rajta,
ki tudjuk találni.
Azt hiszem, elég sok köze van mindennek ahhoz a
mondáshoz:
hogy amit vet az ember, azt aratja.
"Kedves Isten, miért nem mentetted meg azt a kislányt, akit megöltek az
osztályban?
Tisztelettel, egy Érintett Tanuló„
És a válasz?
"Kedves Érintett Tanuló! Ki vagyok tiltva az iskolából.
Tisztelettel: Isten."
Furcsa, milyen egyszerű az embereknek
kivetni, kidobni ISTENT,
zagyvaságnak, értelmetlenségnek tartani
üzenetét, aztán csodálkoznak,
miért megy a világ a Pokolba.
Furcsa, mennyire elhisszük, amit az újságok írnak, de
megkérdőjelezzük, amit a Biblia mond. Furcsa,
hogyan mondhatja valaki "Hiszek egy Istenben",
miközben a Sátánt követi, aki egyébként szintén hisz
az Istenben!
Furcsa, hogy milyen gyorsan készek vagyunk az
ítélkezésre, és mennyire nem a megítéltetésre.
Furcsa, milyen gyorsan továbbküldjük a viccek ezreit
és azok bozóttűzként terjednek a köztudatban, de ha
az Úrról szóló üzenetekkel tesszük ezt, az emberek
kétszer is meggondolják, mielőtt továbbítanák.
Furcsa, hogy az erkölcstelen, obszcén,
durva és vulgáris dolgok szabadon
áramlanak a világhálózaton, miközben az
Istenről való nyilvános beszédet elnyomják
az iskolákban és a munkahelyeken.
Furcsa, hogyan lehet valaki Krisztusért
lángoló vasárnap és láthatatlan keresztény
a hétköznapokban.
Furcsa, hogy jobban érdekel, mit mondanak
rólam az emberek, mint az, hogy mit mond
Isten felőlem!
Gondolkozol?
Add tovább az üzenetet, ha úgy gondolod, hogy megéri!
Ha nem, akkor csak szabadulj meg tőle. Senki sem fogja megtudni,
hogy ezt tetted.
Azonban, ha kidobod ezt az elmélkedést, akkor ne panaszkodj arról,
hogy milyen rossz bőrben van ez a világ!
"A boldogság és a szomorúság a saját tetteid gyümölcse"